_

HERMAN OTTÓ

néprajzkutató, természettudós, Régész, politikus

Élete:

Felvidéki Szász családba született, apja orvos volt. Szülei 1847-ben települtek át a Felvidékről a Miskolc melletti Alsóhámorba. Nagycsaládban nevelkedett, Hiszen négy lány testvére után elsőszülött fiú volt és később születik még egy fiú testvére aki ötéves korában meghalt, valamint további kettő Huga is. Iskoláit Miskolcon kezdte. Jelentkezett az 1848-katonának 49-es forradalom és szabadságharcban, de fiatal kora miatt hazaküldték. Élete végéig Kossuth Lajos híve maradt, többször meglátogatta torinói száműzetésében. 1853-1856 között a politechnikumban bécsi géplakatosi folytatta tanulmányait, itt keltették fel érdeklődését a Természettudományok, elsősorban a rovartan. 1857-ben 12 évre besorozták katonának, de hat év után sikerült leszerelnie, és folytathatta tanulmányait. 1863-ban Lengyeli harcolt a szabadságharcban. Hazatérte után Kőszegen dolgozott fényképészként. 1871-ben a Párizsi kommünt támogatta és írása is megjelent a Polgár angol hasábjában. Kivette részét a közéletből is: 1879 és 1886 között Szeged, Miskolc és Törökszentmiklós függetlenségi parti képviselője volt.

Brassai Sámuel tanítványaként a Természettudományi Társaság megbízásából megírta hatalmas gyűjtőmunkával Magyarország pókfaunáját, majd egy angol halászat könyvét. 1877-ben Létrehozta és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. A madártan Nemzetközileg elismert tudósaként Szamos könyvet írt a madarakról. Jelentős volt munkássága a néprajz, a nyelvészet és a Régészet teren is.

Tudományos karrierje:

Madarak preparálásával foglalkozott, így került kapcsolatba a muzeológiával: a Kolozsvári múzeumba ment konzervátornak. Ő rakta le a később híressé vált Állattani gyűjtemény alapjait. Hamarosan felfigyeltek rá, és Amikor felkérést kapott Bécsből, hogy Vegyen részt egy Afrikai Állattani gyűjtést folytató expedícióban, egy angol Természettudományi Társaság többéves ösztöndíjat Adott neki, hogy itthon tartsa. Megbízásukból megírta a nemzetközi elismerést Arató hazai pókfaunáról szóló monográfiáját, melyben 314 pókfajtát írt le és ebben a művében 36 új faj leírását végezte el. 1875-ben az angol Nemzeti Múzeum munkatársa lett.

1879-1883 Szeged, 1893-1896 Miskolc, majd Törökszentmiklós FÜGGETLENSÉG parti országgyűlési képviselője. Politikusként is szót emelt a Természettudományos ismeretek terjesztéséért, mert elvei szerint a természetben felismert harmónia segíthet Jobba tenni a társadalmat.

1885-ben vette feleségül Borosnyay Kamilla (1856-1916) írónőt. Ekkor rendezte meg híres Halászati kiállítását is. 1888-ban Norvégiai tanulmányúton vett részt és hatalmas madártani anyaggal érkezett haza. 1891-ben nemzetközi ornitológus kongresszust Szervezett. Ekkoriban írta legnagyobb jelentőségű műveinek nagy részét. Bejárta az országot, Bugacot, a Nagykunságot, a Bakonyt, Somog vidékét, Erdélyt néprajzi adatokért, de tárgyakat, preparált állatokat is gyűjtött. 1896-ban a Millenniumi ünnepségeken nagy sikerű kiállítást rendezett, amely 1900-ban Párizsba is kijutott.

1893-ban ő hozta létre az angol Ornitológiai Központot, amelynek haláláig igazgatója is volt. Rengeteget publikált, sok könyvet írt, több folyóiratot szerkesztett és sokat tett a tudományok népszerűsítéséért. Fontos szerepet játszott az Állatvédő Egyesület 1883-as megalapításában, és elkészítette az angol Állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát.

1914-ben egy szekér elütötte. Lábadozás közben a sok fekvéstől tüdőgyulladást kapott és belehalt. A háború miatt Budapesten temették el, de hamvait Miskolc város Tanácsa 1968-ben elhozatta, hogy végakaratának megfelelően a Hámori temetőben Helyezze el.

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat